AZ EURÓPAI EGYÜTTMűKÖDÉS FOLYÓIRATA - MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
45.

MAGYARORSZÁG EURÓPÁBAN:
A KÖVETKEZÔ TÍZ ÉV

Kép: Martonyi János és Bogyai Katalin a londoni Magyar Kulturális Központban, az Európa konferencia  sajtótájékoztatónján.
Kristálygömb-konferenciát rendezett a londoni egyetem Szláv és Kelet-Európai Intézete a brit fôvárosban működô Magyar Kulturális Központtal karöltve. A gazdaság, a kultúra, a politológia és a szociológia terén igyekezett prognózist nyújtani arról, hogy miféleképpen alakulhat Magyarország helyzete az európai uniós csatlakozás után, s evégett természetesen a jelenlegi állapotokat is fel kellett mérni, a múltba is szükséges volt visszatekinteni. A Schöpflin György professzor és Bogyay Katalin által szervezett egésznapos konferencián több mint százan vettek részt, élénk párbeszéd alakult ki elôadók és a szakértô jelenlévôk között.
A résztvevôket üdvözölte Sir Christopher Llewellyn Smith akadémikus, az University College rektora, aki elmondta, hogy korábban az Európai Részecskefizikai Kutatóintézet (CERN) igazgatója volt a svájci Meyrinben, és nemcsak a magyar tudomány magas szintjét tapasztalhatta, hanem azt is, milyen inspiráló dolog európai gondolkodású magyar tudósokkal együtt dolgozni. A konferenciát ez a szellem határozta meg. Schöpflin professzor bevezetôjében arról szólt, hogy nem is olyan régen, ha valaki angoloknak Magyarország lehetséges európai uniós tagságát említette, úgy néztek rá, mintha a Holdról jött volna. Ma pedig minden újságolvasó angol természetesnek tartja, hogy az ország úton van az unió felé.
A témafelvetô elôadást Martonyi János külügyminiszter tartotta. Rámutatott, hogy a szeptember tizenegyedikei tragédia óta megváltozott a világ. Másféle lett, de a folytonosság mégis állandó.

Schöpflin György és Szegedy-Maszák Mihály, Baán László államtitkár és
Heckenast László, a Kulturális Intézet munkatársa

Természetesen nagy változás állt be a nemzetek védelmi és külpolitikájában. Lényeges azonban, hogy elôtérbe került az emberiség civilizációs eredményeinek a fontossága, és erôsödött a civilizált világ globális koalíciója. Részletesen kitért az uniós csatlakozás nehézségeire, az egyenlô elbírálás szükségességére. Hangsúlyozta a magyar felkészülés eredményeit, például azt, hogy az egy fôre jutó bruttó nemzeti termék (GDP) folyamatosan növekedik, s a csatlakozás idejére eléri az uniós átlagot.
A szekcióülések elsô körében hangzott el Romsics Ignác akadémikus elôadása az európai eszmérôl, melynek során elemzô történeti visszatekintést adott, megemlítve mindazokat, akik egységes Európában gondolkodtak, az ókori Nagy Sándortól Pogyebrád Györgyön, Saint-Simonon, Sully hercegen, Mazzinin és Aristide Briand-on át Coudenhove-Kalergi grófig, a Páneurópa-mozgalom megalapítójáig és Jean Monnet-ig. A gondolat magyar bajnokai közül Jászi Oszkárt említette.
György Péter és a londoni Westminster Egyetem professzora, Nicholas Garnham a média, a politika és a civil társadalom összefüggéseit elemezte, különös tekintettel az internet-korszakra, a globalizálódásra, a magyar nyelv elvesztése felôl táplált aggodalmakra és magyar kulturális adatbázis felállításának a szükségére.
Sokan foglaltak helyet abban a teremben, ahol Bod Péter Ákos professzor és Heather Grabbe, az Európai Reformközpont kutatási igazgatója elôretekintôleg vizsgálta a magyar gazdaság helyzetét. A Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságpolitikai tanszékének vezetôje a magyar modellt és a magyar harmadik út lehetôségeit vette szemügyre, megállapítva, hogy az 1989 utáni átmenet drasztikus volt, de ennek köszönhetôen gyors a gazdaságnövekedés. Az ország jelenleg 28. a fejlôdés nemzetközi rangsorában, ami tisztes eredmény. Heather Grabbe az uniós csatlakozás szempontjait figyelemben tartva mutatott rá a kormányhivatalok irányító és ellenôrzô munkája iránti elvárásokra, és hangsúlyozta, hogy a köztisztviselôi karba több fiatal tehetséget kellene átcsábítani az üzleti életbôl.
Baán László kultuszminisztériumi államtitkár igen sok érdekes adattal és gondolattal fűszerezett elôadása vezette be a konferencia második részét. Egyaránt szólott a könyvkiadásról, könyvtárügyrôl, a művelôdési házak és mozik számának rohamos csökkenésérôl, a népművelés természetes átalakulásáról és a kultúra állami költségforrásairól. Említette az államtitkár, hogy a könyvek a korábbinál kisebb példányszámban jelennek meg, de a választék nagyobb, és a cenzúra megszűnése révén kitágult a horizont. Arról is megemlékezett, hogy a Bokros-csomag idején a központi kulturális támogatás tízéves idôszakban a legalacsonyabbra esett vissza, csak 1998-ban kapaszkodott fel a régi szintre, azóta viszont egyre növekedik.
A szekcióüléseken Simon János politológus a hat magyar parlamenti párt jellegét, a választási rendszert és a közélet hangját elemezte, amelyhez Stuart Holland volt parlamenti képviseô és pénzügyi „árnyékminiszter” nyújtott brit összehasonlítást. Felmerült a kérdés, hogy a magyar parlament tagsága túl népes az ország méretéhez képest, és az elôadó hangsúlyozta, hogy ez nem orvosolható egykönnyen, mert a választókerületek határaiban nehéz megállapodni. Gyôrffy Gábor, a Nyugat-Pannon Fejlesztési Ügynökség igazgatója a kormányzati problémákról beszélt, míg Gács Anna, az ELTE kutatója a nôkedésrôl szólott.
A konferencia végén ismét a nagyterembe gyűltek a résztvevôk, hogy meghallgassák Szegedy-Maszák Mihály akadémikus érdekfeszítô összegzését arról, hogy kik voltak azok a magyar géniuszok, akik a külföld által is elismert építôi az európai kultúrának. Kitért a globalizáció kérdésére, és azt az erôs meggyôzôdését fejezte ki, hogy a magyar identitás a változó körülmények közepette fennmarad.

Sárközi Mátyás

Copyright© Európai Utas-2001