AZ EURÓPAI EGYÜTTMűKÖDÉS FOLYÓIRATA - MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE
45.

Elisabeth Schosser
BAJOROK ÉS MAGYAROK
AZ ÚJ ÉVEZREDBEN

  Kép: Erzsébet királyné: Sissi
Németországban nem múlik el nap, hogy az újságok ne közölnének híreket a közép- és kelet-európai országok uniós csatlakozásáról. A téma kiemelt figyelmet kap, s ez nyilván annak is köszönhetô, hogy a politikusok szinte naponta tárgyalják a témát. Az ok világos: nem szeretnék, hogy a csatlakozás idôpontja még sokáig homályban maradjon. Közép- és Kelet-Európában egyre türelmetlenebbek az emberek. Másfelôl az unióban, de fôleg Németországban és Ausztriában tudni akarják, milyen következményekkel számoljanak. Én személy szerint meg vagyok gyôzôdve róla, hogy immár feltartóztathatatlan az európai integráció folyamata. De legalább ennyire meg vagyok gyôzôdve arról, hogy még számos nagy akadályt kell leküzdenünk. E történelmi folyamat – s ezt gyakran szem elôl tévesztik– hosszú idôvel ezelôtt indult el. Európa kulturális és gazdasági tekintetben jó ideig erôsebb egységet alkotott. Hadd szemléltessem ezt egy olyan európai régió, Bajorország példáján, ahonnan magam is származom. Bajorországot évszázadokon át szoros szálak fűzték Magyarországhoz; e kapcsolatok a bajor herceglány, Gizella és I. István magyar király házasságával kezdôdtek, s ezzel együtt megindult az ország keresztény hitre való megtérítése és Európa felé fordulása is. S ha már én is a szép Erzsébet nevet viselem, hadd utaljak rá, hogy Thüringiai Szent Erzsébet bajor nemzetségbôl származik, akárcsak a magyarok legendás királynéja, Erzsébet osztrák császárné, Sissi. Lám, a nôk már annak idején is kiemelt szerepet játszottak kapcsolatainkban!

  Kép: Árpádházi Szent Erzsébet a ravatalon
A középkorban felvirágzott a kereskedelem, s engem például mindig lenyűgözött, hogy a Duna mentén hatalmas bivalycsordák indultak útnak Bajorország felé. Az állatok nemcsak húsuk miatt voltak becsesek, de fôleg a szaru miatt, amelybôl annyiféle tárgyat faragtak. (Bajor ôseim eszerint csak magyar fésűvel tudták rendben tartani hajzatukat?) Másfelôl a középkor folyamán és késôbb is sok-sok honfitársamat hívták Magyarországra, ahol jelentôs kisebbséggé váltak. A kisebbségek kérdése számos országban nagyon aktuális, és nagy jelentôséggel bír az Európai Unió számára is, hiszen tagjai kivétel nélkül elkötelezték magukat a kisebbségek védelme és a velük való egyenjogú bánásmód mellett. Engem mindig erôsen foglalkoztatott ez a téma.
Most pedig egy pillantás a közvetlen közelmúltra; a két ország között még a szocializmus idején sem szakadtak meg a kapcsolatok. Bajorországból sokan látogattak Magyarországra, az idegenforgalom virágzott, és megmaradtak a gazdasági és kulturális kapcsolatok is. Bajorország Szabadállam a hetvenes években hozzálátott, hogy a kapcsolatok sűrű hálózatát építse ki szomszédaival. E kapcsolatok eleinte elsôsorban a bilaterális ügyek, például a közlekedési, környezetvédelmi vagy a szervezett bűnözést érintô kérdések tisztázását szolgálták, tágabban azonban politikai, gazdasági és kulturális témák is napirendre kerültek. Bajorország rendkívül fontosnak tartotta és tartja ma is, hogy föderalista alapállása – melynek természetesen a szubszidiaritás is részét képezi – megértésre találjon. Meggyôzôdésünk, hogy ez az elv maximális jelentôséggel bír, amikor Európa integrációjáról van szó. Nem akarunk centralista Európát. Földrészünk történelméhez az illik, hogy sokféleségben éljünk. Minden országnak megvan a maga identitása, amelynek nem szabad fentrôl elrendelt egyféleségben felolvadnia. Európa gazdagságát kulturális sokszínűsége teszi, amelyet feltétlenül meg kell ôrizni! Az EU több mint gazdasági térség! Ezt szeretném külön is hangsúlyozni.
Bajorország államok és régiók egész sorával tart fenn intézményesített – részint több-, részint kétoldalú – kapcsolatokat. A többoldalú kapcsolatok közé tartozik az alpesi országok munkaközössége, az Alpok-Adria munkaközösség, a Duna-menti országok munkaközössége vagy a Nemzetközi Bodeni-tó Konferencia.

A szabadállam kétoldalú kapcsolatokat tart fenn Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával, Csehországgal, Lengyelországgal, Macedóniával és Moszkva városával. A osztrák tartományokról, a dél- és nyugat-európai régiókról e helyütt nem kívánnék szólni, ahogyan Ázsiáról vagy Amerikáról sem.
A kapcsolatok ereje természetesen országról országra eltérô, de hogy milyen természetűek lehetnek, azt hadd mutassam meg Magyarország példáján. Kapcsolataink itt különösen intenzívek, s ebben jelentôs szerepe van a bajor–magyar kormánybizottságnak.
Elôször is egy tény: Bajorország – megelôzve az összes többi német tartományt, egyszersmind az összes európai és Európán kívüli országot – Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere! A bajor gazdaság érdeklôdése Magyarország iránt hatalmas, a bajor és magyar cégek között kitűnôk a kapcsolatok. Összesen mintegy másfélezer vegyesvállalkozást tartunk számon.
Néhány részlet: A Bayerisches Zentrum für Ost-West-Managementtraining eddig közel háromszáz képzési programot szervezett gazdasági és közigazgatási vezetôknek. A magyarországi tréningeken mintegy kétezren vettek részt, a gyakorlati tudás átadását szolgáló bajorországi szemináriumokon pedig több mint kétszázötvenen. A centrum mintegy hárommillió márkát fordított ezekre a programokra.
A budapesti Industria-vásárokon Bajorország rendszeresen hivatalos standdal vesz részt. A közelmúltban magas rangú bajor küldöttség járt a magyarok szép fôvárosában.
A kamarákkal és a magyar partnerekkel együttműködve rendszeresen sor kerül tájékoztató rendezvényekre. A bajor–magyar kapcsolatok másik súlypontja a belpolitika területe, s ennek során fontos szerep jut a rendészeti együttműködésnek. Az ide tartozó témák – a bajor rendôrség kiképzése, intézkedések repülôgép-szerencsétlenségek és -eltérítések esetén, küzdelem az embercsempészet ellen, korrupciós bűncselekmények, a bűnözés új megjelenési formái, új technikák a bűnözés elleni harcban – tanulmányozására konferenciák, szemináriumok és tanulmányi utak adtak megannyi lehetôséget. A magyar vezetôk számára szervezett szemináriumok elméleti részére Budapesten, a gyakorlati képzésre pedig Bajorországban került sor. Magyar katasztrófavédelmi szakemberek Münchenben bôvítették ismereteiket. Az igazságügy területén magyar bírók, ügyészek és minisztériumi hivatalnokok kaptak lehetôséget továbbképzésre. A straubingi igazságügyi végrehajtási iskolában tájékoztató napokat szerveztek magyar büntetésvégrehajtási alkalmazottaknak.
Az oktatásügy terén ugyancsak sokszínűek a bajor–magyar kapcsolatok. Bajor és magyar iskolák között eddig 126 partnerkapcsolat jött létre. Ez háromezer bajor és magyar diák cserelátogatását tette lehetôvé. Bajor tanárok éppúgy tanítanak magyar iskolákban, ahogyan magyar tanárok is dolgoznak Bajorország oktatási intézményeiben, és rendszeresen részt vesznek a dillingeni Pedagógus-továbbképzô Akadémia tanfolyamain.
Sokrétűek és hagyományosan jók a tudományos és művészeti kapcsolatok. Budapesten már a nyolcvanas években kiállítást rendeztek Napjaink bajor művészete címmel, amelyet magam is láthattam. A magyar elôadóművészek bajorországi fellépései újra és újra nagy tetszést aratnak. Bajorország Ausztriával, Svájccal és Baden-Württemberggel együtt társalapítója a budapesti német nyelvű egyetemnek, amely elôreláthatólag a 2002-es téli szemeszterben kezdi meg működését. München ugyancsak rendszeresen otthont ad a magyar művészetnek: tavaly a millenniumi rendezvények sorában Ungarn 2000 címmel nyílt kiállítás, egy másik tárlat Magyarország keresztény művészetét mutatta be. A müncheni Damenstiftskirche falán Orbán Viktor miniszterelnök leplezte le az Istvánt és Gizellát ábrázoló domborművet, mely a két ország immár ezeréves kapcsolatára emlékeztet.
A Bajor Történelem Háza a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen készítette elsô nagyszabású kiállítását, mely Bajorország és Magyarország közös ezeréves történelmét mutatja be, s jelenleg Passauban, novembertôl pedig Budapesten lesz látható. A passaui székesegyházban június 22-én, az Európai Ünnepi Hetek keretében került sor Szokolay Sándor magyar zeneszerzô művének ôsbemutatójára. Mellékesen jegyzem meg, hogy Passauban nyugszik Gizella magyar királyné.
A magyar mezôgazdaság szerkezetváltásában fontos szerep jut a gépkörök kiépítésének. A közös finanszírozási koncepció öt ilyen gépkör-modell létrehozását teszi lehetôvé, s a költségeket a két fél együtt viseli. A magyar menedzsereket Bajorországban képezték ki. A falurehabilitációs programok, a földrendezés és a vidéki turizmus területén ugyancsak megindult az együttműködés, és megkezdte működését a vidéki régiókat segítô erdôgazdálkodási információs rendszer is.
A Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának rehabilitációs osztályán logisztikai berendezésekkel és orvosi műszerekkel segítette Bajorország a korszerűsítést. Az Erlangeni Egyetemen létrehozott bajor rákregiszter intenzíven együttműködik a budapesti Országos Onkológiai Intézettel. A Sváb-hegyi Gyermekkórház és a weideni gyerekklinika között távgyógyászati kommunikációs összeköttetés felépítését kezdték meg.
Egyre nagyobb szerepet kap a környezet védelme. A bioindikációs módszerek terén, illetve a környezetet károsító kemikáliák és a légszennyezô anyagok biomonitorozásában állandó az információcsere, s a Bajor Állami Kancellária ehhez kapcsolódóan jelentôs összeggel támogatta egy mérôkocsi felszerelését. A vízgazdálkodás területén a következô témakörökben került sor átfogó információcserére: a vízgazdálkodási politika megszervezése annak fényében, hogy Magyarország csatlakozott az EU tószanálási programjához; a nagy tavak védelme; a Duna-menti térségben való közös fellépés alapelvei.
Végezetül hadd szóljak röviden a Bajor–Magyar Fórumról, amely 1994-ben jött létre, s közhasznú egyesületként lett hivatalosan bejegyezve. Számos ismert személyiség mellett tagja a Bajor Állami Kancellária, a Bajorországba delegált mindenkori magyar fôkonzul és Wittelsbachi Miksa bajor herceg is. A fórum célja hozzájárulni a bajor–magyar kapcsolatok fejlesztéséhez. Gazdasági területen ez úgy történik, hogy évente két magyar diáknak, aki kiemelkedô eredménnyel fejezi be a fôiskolát, ösztöndíjjal együttjáró gyakorlatot teszünk lehetôvé valamelyik bajor csúcsvállalatnál. Az elnökség évrôl évre tájékozódó körutat tesz Magyarországon, ahol kapcsolatokat épít ki, közvetít a magyar és bajor cégek között, a rászoruló településeknek vagy intézményeknek pedig dologi és pénzadományokat visz. Kulturális területen évente többször is szervezünk olyan rendezvényeket, amelyek Bajorország lakosságát közelebbrôl megismerteti Magyarországgal és a magyar kultúrával.
Ha mindezt egymás mellé rakom, színes kép kerekedik ki, amelyhez mind a két oldal hozzájárul. Ez a kép pedig azt mutatja, hogy teljes lendülettel halad a folyamat, amelynek eredményeként keleti – de ugyanúgy Közép-Európában honos – szomszédaink a rájuk kényszerített rezsim béklyójából visszatérnek Európába. Minden okunk megvan rá, hogy örüljünk ennek. Földrészünk történelmében elôször válhat valóra az európai béke álma. S van-e ennél jobb? Emberség csak békében sarjadhat. Ezért érdemes küzdeni, és hazámban sokan küzdenek is érte. Segítsenek önök is mindannyian, hogy megteremtôdjenek hozzá a feltételek.
Adamik Lajos fordítása

Copyright© Európai Utas-2001